1.fejezet

Halihóó!! Ez gyors volt emberek!:D  köszi a komikat!:) most itt van az 1.fejezet. remélem tetszeni fog nektek. Amint látjátok alul lehet szavazni. És ha nincs kedved komizni akkor ott csak be kell pipálnod, hogy mi a véleményed.kövi rész 2 komi vagy 4 szavazat után jön.:) xx


*Lora szemszöge*

A repülő zaja megnyugtat. Amikor úgy érzem, hogy minden ember fölött elsétálhatok és senki nem szólhat rám. Ezért választottam a sztyuárdesz foglalkozást. Ahol persze nem azt csinálok amit akarok és az sem igaz, hogy minden ember felett lehetek és nem érdekel semmi, de mégis csak a magasban vagyok, a felhők között. Mivel még csak 17 vagyok ezért gyakornoki munkán vagyok a nyáron 1 hónapra oda-vissza. Minket (gyakornokokat) általában a nyár első felében szoktak beállítani munkába és akkor is végig a fapados járatokon nézhetjük ahogy a hivatásos sztyuárdeszek végzik a dolgukat. Az első osztályon már a tapasztaltabbak munkálkodnak a magán gépeken pedig a kifejezetten vén rókák, mármint nem öreg nénikék hanem akik régóta itt vannak, kb. 5-6 éve. Ezért is lepődtem meg egy dolgon...pont az utolsó munkanapomon történt, mikor elmondták a beosztásokat.
- Lora Spiker! - nyújtogatta a fejét az állomás igazgató.- Hol vagy? Te ma mész vissza Londonba ugye? - magasodott fölém az a nagy darab goromba ember.
- I-igen...-hebegtem. - Ma megyek haza, igazgató úr. - sütöttem le a szemem. Soha nem kedveltem ezt az embert. Mindig elfelejtett jókedvű és vidám lenni, vagy legalább annak tűnni. Mondjuk elég fárasztó egyfolytában mosolyogni, én már csak tudom...én egy hónapja ezt csinálom.
- Rendeben akkor ez a tiéd. - nyújtotta át a beosztó lapomat amin szerepelt, a repülőtér száma, a légi folyosó adatai, a gép kategóriája...Mi?! Ez egy magán gép. Én nekem erre nem lehet beosztásom.
- E-elnézé..- szólni akartam az igazgatónak de ő majdnem az arcomba nyomta  a tenyerét, mint valami bolhás korcsnak akit nem akart, hogy tovább ugasson.
- Loara Spoker! - hívta magához már a második sztyuárdeszt aki igen tapasztalt volt már a saját munkakörében. Ő volt a betanítóm, ő általában magán gépeken szokott lenni és az ottaniakat kiszolgálni. Még a nevünk is hasonlít...várjunk csak. Rémülten néztem a papírra aztán az igazgatóra aki éppen az utolsó utasításokat adta ki. Össze cserélték a nevünket. A személyzet szét oszolt mindenki ment a saját dolgára. A hagos bemondókat is beindították és életre kelt a reptér. Én a tömegben botladozva a beosztásomat a kezembe lengetve loholtam  az igazgató után.
- Uram! Igazgató úr! - kiabáltam utána. De reménytelen volt. Éppen beszállt a liftbe. Ránéztem a papírra ami mostanra már teljesen meggyűrődött. Az első géppel megyek. A legelsővel, ami 10 perc múlva indul az 5-ösről.
- A fenébe! - szitkozódtam és nagy léptekkel elindultam az 5-ös számú ajtó felé. Amikor kiértem a térre egy másik sztyuárdesz integetett nekem, hogy siessek. Én futólépésben oda mentem hozzá és lihegve a kezébe nyomtam a papírt.
- Ez....ahh..beosztááshhh...rosszhh....
- Már miért lenne rossz? Nem te vagy Lora Spiker? - mért végig.
- Dehogynem, csak annyi a gond, hogy én még csak gyakornok vagyok és nekem nem itt lenne a helyem. Össze cserélték a beosztásomat Loara Spokerével. - magyaráztam zavartan.
- Mi?! És te ma mész haza igaz? - én csak bólintottam. - Hová?
- Londonba. - válaszoltam.
- Akkor nincs mit tenni. Nincs időnk rá, hogy szóljunk Loaranak. Elcsúsznánk a felszállás tervel. - majd ezt egy kicsit halkabban mondta- meg hát...ugyebáár...- még körülnézett, hogy tényleg nem-e hallja senki és közel húzott magához. - világsztárokat nem illik megváratni. - vigyorgott. Majd  megigazította a kissé szétzilált kontyom.- Hajrá sziví! A legjobb formádat hozd! Az első 2 óra a tiéd.
- Mi é..- meg sem várva a reakciómat betuszkolt az utas térbe...