NIALL!!!!!! Sikításra ébredtem. Rémülten és izzadtan ültem fel az ágyamban. Valaki Ni- kelall nevét síkította. Vagy csak álom volt? Nem emlékszem az álmomra, de azt tudom, hogy szörnyű volt.
Tegnap délután értem haza a "kiképzésemről". Egy nagyot ásítottam mielőtt lekászálódtam a lépcsőn. Anya konyhában várt az asztalnál.
- Rggelt anyu! - intettem neki álmosan és nyomtam egy kósza puszit az arcára.
- Szia kicsim? Mi ez a kómás állapot? - kérdezte anyu és ő is adott egy puszit.
- Rosszat álmodtam...-vettem le a polcról egy bögrét, majd hozzá tettem halkan - azt hiszem...
- Bo keresett már. Hiányoztál neki. Egy hónap hosszú idő. - jött oda mellém anyu és segített elkészíteni a kakaómat amíg én kényelmesen helyet foglaltam a fotelben a TV előtt.
- Majd felhívom. - mondtam.
- Most hívd fel. - nyomta anya kezembe az ithoni teefont.
- Jó rendben. - tárcsáztam a számát. Egy vidám hang szólt bele a vonal másik felébe.
- Szia Lora! Ma ráérsz? - lelkesedett Bo.
- Szia! Igen pont ezért hívlak. De Bo hányadika van ma? - kérdeztem nevetve.
- Július 5...- mondta már-már sikítva.
- MA ONE DIRCETION KONCERT LEEESZ!!! - mondtuk egyszerre. Én felpattantam a fotelből és ugráltam. Annyira örültem neki. Már 2 hónapja ezt a napot várom.
- Olyan nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon jó lesz! - lelkesedett Bo.
- Át jöhetnél. Aztán együtt készülhetnénk. Mit szólsz? - vetettem fel az ötletet.
- Jó rendben. Akkor 4-re ott vagyok. Puszi! - rakta le a telefont.Mosolyogva döltem vissza a fotelbe és benyomtam a TV-t. Aztán eszembe jutott a tegnapi repülő út és Niall. Ma látni fogom őt, de ő nem lát majd engem. Olyan fura érzést keltett ez a gyomromba hogy beleremegtem. Tegnap a repülőút előtt még teljesen máshogy gondoltam az One Dircetionra, de most már , hogy találkoztam velük, rájöttem, hogy ők is teljesen normális emberek. Nem mondtam Bo-nak ezt a történetet, se senkinek. Még anyának se. Nem akartam. Egyszerűen talán csak szégyelltem magam, hogy így oda vagyok értük, pedig semmi különleges nincs bennük és szégyeltem magam amiért így bele voltam zúgva egy bunkó emberbe Niall Horanba. Most pedig ő éli az életét mint eddig és neki ugyan olyan marad minden. Nekem nem maradt ugyan olyan semmi. Nem így képzeltem el. Nem így "ismertem" meg. Ő tényleg nem lehet ilyen. Olyan kedvesnek tűnik, érzelmes és érzékeny fiúnak. Szerethetném még mindig de nem tudom. Nagyot csalódtam. Nagyon nagyot...
Eltelt az a pár óra és megjött Bo. Hatalmas utazó táskával érkezett én furán néztem rá.
- Ne nézz már így! Ki kell választani mit vegyek fel! - magyarázott és annyira beélte magát, hogy a kezeivel nagy köröket írt le maga körül.
- Na jó..gyere az emeltre. - mondtam nevetve.
- El sem hiszem, hogy láthatom Harryt, te pedig Niallt. - pakolt ki az ágyamra miközben én a szekrényemben turkáltam.
- Jah..én sem. -mondtam olyan "nincs semmi lelkesedésem inkább lefekszem aludni" hangsúllyal.
- Neked meg mi bajod? One Direction koncert hahó!! - legyezte meg előttem a tenyerét Bo.
- És? És mi van akkor ha csalódok majd bennük, nem tudhatod, hogy milyenek igazából. Nem tudhatod milyen Harry vagy Niall. - fogtam le a tenyerét, amit még mindig előttem legyezett.
- Nem, nem tudhatom. De te se Lora. - húzta ki a kezemből az övét.
- De képzeld én tudom. - fakadtam ki.
- Igen? És mégis honnan a francból? - emelte meg a hangját ő is.
- Onnan, hogy tegnap az utas kísérőjük voltam. - Bo csak állt és nézett. Csak meredt rám hatalmas zöld szemeivel.
- Mi van? - rázta meg a fejét.
- Igen. És nem olyanok mint ahogy te gondolod. Nem azok a tipikus álom pasik akinek mutatják magukat. Főleg Niall..- elcsuklott a hangom. Könnybe lábadt a szemem. Bo oda jött és átölelt én elmeséltem neki az egészet.
- Figyelj! 3 éve szeredet őket, az zenéjüket. Egy repülő út ne változtassa meg a véleményed. Lehet, hogy Niall rossz passzban volt. - simította ki a hajam a szememből.
- Úgy gondolod? - néztem rá.
- Igen Lora. Tudom.- mosolygott rám. - de hagyjuk is ezt hiszen készülnünk kell. Hajrá! - aztán össze szedtem magam és elkezdtem keresgélni. Sikerült megtalálnom a megfelelő szettet.:
Mikor mindennel elkészültünk elindultunk a busz felé ami oda visz minket az arénához. Izgultam. Nagyon...



Kövi nagyon szuper már most imádom :) *-*
VálaszTörlésköviit :333
VálaszTörlés